Kóstoltunk borokat, nem is akármilyeneket, de most arról szeretnénk mesélni, hogy Mád akkor is megér egy néhány napos kirándulást, ha a borokat illetően csak műkedvelők vagyunk.

Bár a tokaji az ország legismertebb borvidéke – sőt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tokaji aszút a világon mindenhol nagyra tartják –, az ország észak-keleti része mégsem az a vidék, ahová rutinosan indulnánk útnak. Pedig lenne miért. Budapestről körülbelül két és fél óra az út Tokajba, a régió legértékesebb dűlőivel rendelkező Mádot pedig néhány kilométerrel előbb elérjük.

Tény, hogy egy mádi kiruccanás akkor igazán kényelmes, ha egy-két éjszakát ott alszunk, ezért is alakított ki több borászat is szálláshelyeket, de a községben amúgy is nagy a választék – az egyszerű panziótól a butikhotelig. Ami pedig a borokat illeti, a mézédes aszú helyett az utóbbi évtizedek sokkal inkább a furmintból és hárslevelűből készült száraz borokról szóltak.

„Nálunk kőben terem a szőlő – mondja a dűlők speciális talajszerkezetéről Demeter Endre, a Demetervin borásza, ennek köszönheti a bor az ásványosságát. – Ahhoz, hogy megértsd, el kell jönnöd megnézni. Ha itt vagy, körülnézel, leülsz, átgondolod.” És tényleg. Nem kell hozzá borszakértőnek lenni, hogy egy ilyen túra után másképp ízleljük meg a vacsorához kibontott furmintot.

Forrás: marieclaire.hu