Mi a közös a spirálgalaxisban, a karfiolban, az ujjlenyomatban és egy százszorszépben? Távoli vagy közeli rokona-e jégvirágnak a hópehely? Megtudhatjuk, ha alaposabban, közelebbről is szemügyre vesszük őket.

Virág-világ

Tavasz van, az ember szeme előtt éledezik a világ, rügyek pattannak, virágok nőnek, fűszálak sarjadnak mindenfelé. Virágillat lengedez, kékeslila ibolyák, sárga nárciszok és mesebeli tulipánok ébredeznek.

Mitől színpompásabb egyes virágok megjelenése mint más fajtáké? Hogyan épülnek fel a szirmok, a levelek és a virágok? Évszázadok óta keresik ezekre a kérdésekre a választ tudósok és művészek egyaránt.

Az itáliai Fibonacci munkásságáról és az aranymetszésről korábban már írtunk, az 1200-as években a matematika nyelvén talált rá az ismétlődő formák leírására.

A látszólag jellegtelenebb, apró vadvirágok is szépséges szimmetriát mutatnak -Fotó: Tóth A. Péter

Fibonacci számsorozatát felfedezhetjük kerti virágaink szirmában, zöldségekben és gyümölcsökben, magok, kérgek szerkezetében. A természet sokszínű szépségekben utolérhetetlen változatosságra képes. Középpontos szimmetriájuk harmóniája mindig ámulatba ejti a szemlélőt.

Egy tavaszi réten geometriát kutatva lépten-nyomon szemet gyönyörködtető arányokba, pompás ismétlődésekbe, hajszálpontos tükörképekbe botlunk. Elgondolkodtató, hogyan képes a természet ilyen fokú változatosság, sokszínűség ellenére ennyi rokon formát, rendszert létrehozni.  A növények közül az egyik leglátványosabb a virágok, fák szerveinek természetes, szabályos elrendeződése. A fatörzs és a faágak rendszerei bámulatos alakzatokkal kápráztatnak el, egy növény leveleinek sugaras elrendeződése pedig formák bámulatos sokszínűségével gyönyörködtet.

Az élővilágban szebbnél szebb példák tükrözik, nem véletlenszerűen alakulnak-szerveződnek egy szerv vagy szervezet formái, hírből sem ismeri a véletlen fogalmát, röviden: a természetben rend van.

A faágak szerkezete és arányai sem esetlegesek – Fotó: Pixabay
Fotó: flickr.com

Jégkristályok és más csodák

Az élettelen világ is bővelkedik különleges szimmetriákban és szabályszerűségekben, elég a hópelyhet, egy vízkristályt vagy az ásványvilág csodáit szemügyre vennünk. Néhány különleges példával igyekszünk érzékeltetni mennyi mindenben tükröződik a rend.

Masaru Emoto japán tudós évtizedek óta kutatja a víz titkait. A víz rejtett bölcsessége című munkájában szemléletesen mutatja be, milyen csodás kristályokba rendeződik a víz a természetben és hogyan torzul el, roncsolódik a szerkezete egy nagyvárosi vízvezetékben, vagy más, iparosodott térségekben.

Masaru Emoto különleges kísérleteiről előadásai mellett filmek is tájékoztatnak.

Akadnak akik úgy vélik, a növények fejlődését befolyásolja, ha beszélnek hozzájuk, szeretettel gondozzák őket. A japán professzor szerint a vízkristályok különféle zenék (rezgések) hatására más-más formában rendeződnek.

Nézzünk meg végezetül néhány különleges példát formai rokonságokra gondolatébresztőnek!

Spirálgalaxis – Fotó: Pixabay
Ujjlenyomat rajzolata – Fotó: Pixabay
Ammonitesz – Fotó: Pixabay

A különleges gyűjteményt más példákkal hosszan bővíthetjük, a sor szinte végtelen. Megéri fürkésző szemmel és nyitott elmével szemlélni világunk természeti kincseit, sok örömet és nem kevés meglepetést tartogathatnak számunkra.

Kiemelt kép: Pixabay

Forrás: sokszinuvidek.24.hu