Az őszi belföldi kampány részeként a Magyar Turisztikai Ügynökség idén is kiemelten népszerűsíti a Szent Márton-napi hagyományokat és programokat. Induljunk útnak és kóstoljunk bele az ősz ízeibe: idézzük meg Szent Márton napjának legendáját és elevenítsük fel a hozzá kapcsolódó libalakoma hagyományait!

Szent Márton-nap alkalmával érdemes útnak indulni és felfedezni a különböző liba ételeket, hiszen ilyenkor a vendéglátóhelyek a visszahívó vendégszeretet jegyében erre az alkalomra készített tradicionális libalakomával és kitüntetett figyelemmel várják a vendégeket országszerte. Szent Márton híres volt jóságáról, szerénységéről és önzetlenségéről, nevéhez fűződik a libalakoma tradíciója és az újbor megszületése, így mára a vendégszeretet szimbólumává vált.
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. 

A püspökké szentelt Szent Márton jóságáról és szerénységéről még életében is legendák keringtek, amelyek szerint, amikor hívei meg akarták választani püspöknek, ő ezt szerénységből elutasította, és hogy ne találják meg, a ludak óljába bújt. Ám azok a gágogásukkal elárulták. Emellett a Szent Márton-naphoz kapcsolódik az éves gazdasági munkák zárásának és a téli pihenésnek a kezdete is, a népi hagyományok szerint Szent Márton-nap volt az utolsó alkalom a karácsonyt megelőző böjt előtt, amikor még utoljára lehetett egy nagy – leginkább libafogásokból álló – lakomát tartani.

Mint minden jeles naphoz, így Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések. A liba csontjából az időjárásra következtettek a régiek: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”
Szent Márton-napi libaételek
A hagyomány szerint egy fiatal libát készítenek elő, megsózzák, majd meghintik majoránnával kívül és belül egyaránt, öntöttvas tepsibe helyezik, majd bekerül az alaposan előfűtött kemencébe, ahol ropogós pirosra sül. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A liba majd minden része felhasználható, az aprólék és a nyak leveshez kiváló, a comb és a mell roston sütve vagy kemencében, a mája pedig számos változatban készíthető el. Ilyenkor szokás még sütőtököt és sült gesztenyét falatozni a borok mellé.

Hagyományos ételek:
·       Libamáj zsírjában
·       Libaaprólék leves
·       Töltött libanyak
·       Ludaskása
·       Libasült aszalt szilva kompóttal

Az újbor hagyománya
Ehhez a naphoz köthető az újbor megszületése is. A Szent Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, így ekkor mutatkozott meg az egész évi fáradozás gyümölcse. Dugonics szerint a bornak Szent Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. Hagyományosan az újborokat a borászok Szent Márton napján, november 11-én mutatják be a nagyközönségnek, de egyes bortermelők már jóval korábban kijönnek primőr boraikkal.