A február végén közzétett eredmények szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az előadó-művészeti képzési kategóriában a világ első száz egyeteme között szerepel.

A világ egyik legismertebb felsőoktatási rangsorát a brit Quacquarelli Symonds cég készíti, amely a napokban a szakterületi rangsorokat tette közzé. A 2019-es QS-rangsor összesen negyvennyolc különböző képzési területen listázza a világ egyetemeit, köztük az előadó-művészetben is. A közép- és kelet-európai művészeti egyetemek közül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett mindössze két iskola van az első 100-ban: az Észt Zene- és Színiakadémia és a moszkvai Bolsoj Balettintézet. A QS hagyományosan az 50. helytől már csak csoportos sorrendet közöl.

Idén 10 magyar egyetem került fel e friss szakterületi rangsorokra. Az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb magyar helyezést, a 340. helyen áll.

A QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe:

az intézmény hírnevét, tekintélyét a tudományos szférában. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai, a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló tudományos tevékenységek, amelyek egyik fokmérője, hogy a Zeneakadémia kutató munkatársai rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak, pl. az Egyesült Államok-beli Bard College-ban és más rangos intézményeknél. A Liszt Múzeum kutatói vezető szerepet töltenek be a nemzetközi Liszt emlékhelyek hálózatának összefogásában és közös munkájában. (Az egyetemek oktatói és kutatói minőségét 80 ezer területi szakember megkérdezésével értékelték, az összpontszám 40%-a múlott az eredményen.)

az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát. A LFZE kutatási eredményeire számos hivatkozás mutat pl. a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz erősítése tekintetében. A QS listák készítői 66 millió idézetet néztek át 13 millió tudományos dolgozat nyomán, és 20%-kal súlyozták az összpontszámban az eredményt.

a egyetemi kar/hallgató arányt – vagyis fontos szempontként szerepel, hogy hány diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik az órákon. Ez az arány az intézmények besorolásakor az összpontszám 20%-át jelentette.

a munkáltatói véleményeket – azon munkáltatók véleményét az egyetemről, akik az onnan kikerülő végzetteket foglalkoztatják. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendők a zenei „munkaerőpiacon”, a világ legnagyobb koncerttermeiben is kapnak lehetőséget, nemzetközi jelenlétük elvitathatatlan. Példaképpen említhető, hogy a Bécsi Filharmonikusok cselló szólamának mindhárom magyar vezetője a Zeneakadémián tanult. Az összpontszám 10%-át érte ez a jellemző, 40 ezer munkáltató megkérdezése alapján.)

az intézmény nemzetközi nyitottságát, a külföldi hallgatók ill. oktatók arányát  – itt a Zeneakadémia évtizedekre visszanyúló kiváló nemzetközi kapcsolatai, a külföldi hallgatók nagy száma és a nemzetközi együttműködések játszhattak fontos szerepet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak aránya meghaladja a 20%-ot, ebben Magyarországon csak a Semmelweis Egyetem teljesít jobban.